Erdély 10 csodája

Összeállításunkban azokat a természeti csodákat mutatjuk be, amelyeket mindenképp érdemes meglátogatni. Néhány példa Tündérkert páratlan szépségeiből melyekkel Isten megáldotta az erdélyi magyarokat. A lista szinte a végtelenségig bővíthető...

Vörös-árok

Fotó: wikipédia

Szászsebestől 3 kilométerre található Erdély legérdekesebb felszíni eróziós jelensége, amely mintegy 800 méteres hosszúságú és helyenként 100 méteres magasságú, vöröses és zöldes-szürke törmelékkúpokból áll. A Vörös-árok egy törmelékes-üledékes kőzetrétegben alakult ki, valószínűleg egy hatalmas földcsuszamlás következtében. A területre egy sajátos mikroklíma is jellemző, a növényzet a sztyeppéhez hasonló.

Detonáták

Fotó: Bagyinszki Zoltán

Az Abrudbánya és Verespatak közötti vulkanikus tevékenység következtében kialakult bazaltszirtek szinte egyedülállóak Európában. A bazaltra jellemző sokszögű oszlopok képződése a bazaltláva lassú hővezető tulajdonságának köszönhető. Az egykori vulkánkitörések során a láva nagyon lassan keményedett meg a kráterben, majd az ezt követkő kitörések kinyomták a megszilárdult lávadugót, újabb oszlopsort hozva létre. A mintegy 300 méteres hosszúságú és a legkiemelkedőbb pontján 100 méteres magasságú bazaltképződményeket alkotó négy-, hat- és nyolcszögletű oszlopokat zuzmók, mohák, páfrányok és lucfenyők borítják.

Ördög-tó

Fotó: panoramio.ro

A Néra-völgy Erdély leghosszabb mészkő-szorosa, amelyet számos forrás, barlang, alagút, vízelnyelő, zsomboly és mészkőfal alkot. A völgyben meghúzódó tavak gyönyörű kékes-zöldes színükről híresek. Itt található Erdély legmélyebb karszttava, az Ördög-tó is, amely mintegy 8 méter mély. A sziklakatlanban meghúzódó tóról a helyiek úgy tartják, hogy aki fürödni merészel benne, azt örökre elnyeli.

Feleki gombkövek

Fotó: wordpress.com

A Kolozsvár környéki kirándulóhelyek (Medve-árok, Őzek-völgye, Malom-völgy Szelincsei Magura, Feleki-gerinc) a különleges, gömb alakú kőképződményeikről híresek. A szarmata időszakban (a felső miocén része) a területen egy folyó deltája volt itt, ahova a hegyvidéki patakok márga- és mészkődarabokat is besodortak. A terület szárazfölddé válása után szubtrópusi erdők borították a vidéket, a talajon átszivárgó vizek telítődtek szén-dioxiddal, ez lépett reakcióba a karbonátos kőzetdarabokkal, és e köré cementálódtak a deltai homokszemcsék. Az így kialakult gömbkövek az erózió során kerülnek folyamatosan a felszínre. A környék azonban nem védett terület, így a kivételes geológiai képződmények számos példánya végzi lakások díszítőelemeként, és házakat vagy kerteket burkoló homokkő lapokként.

Hétlétra-vízesés

Fotó: infoturism.ro

Brassótól 16 km-re, a Nagykőhavas természeti ritkaságának számít a Hétlétra-vízesés. A 160 méter hosszú mészkőszurdok a Sipoly-patak mentén alakult ki, amely utat tört a meredek peremi gerincen. Minden vízlépcsőt kisebb-nagyobb vízesések kötnek össze, ezek magassága 2,5 és 15 méter között váltakozik. A szoros nevét a látogathatóság megkönnyítésére felszerelt létrákról kapta, ezek segítségével teljes hosszában bejárható.

Rozsda-szakadék

Fotó: blogspot.ro

A Bihar-hegységben levő Pádis Nemzeti Park egyedülálló természeti képződményei közül a Rozsda-szakadék nyújtja a legérdekesebb látványt. A Magyarremetétől 35 kilométerre található, hátráló erózió következtében létrejött árokképződmény a Galbena völgyében található. A vízmosás következtében létrejött 600 méter átmérőjű és 100 méter mélységű szakadék a vöröses alapkőzetről kapta a nevét.

Bálványosfürdő

Fotó: panoramio.com

A Tusnádfürdőtől mintegy 20 kilométerre levő település és környéke a Büdös-hegy utóvulkáni működését bizonyító jelenségekről híres. Kénhidrogén tartalmú fortyogók, mofetták, száraz gázkiömlések és borvízforrások találhatóak itt. A barlangok egyike az európai hírű természetes mofetta, a Torjai-büdösbarlang. Gyógyhatása bizonyított hűléses, reumatikus és ízületi bántalmak esetén, de javasolják bőr- és szembetegségekre is. A változó összetételű források vizét is hasznosítják a gyógyászatban. A szénsavas, vasas és sós meleg fürdők reumás betegségekre, a hideg-fürdők pedig szív és érrendszeri megbetegedésekre javasoltak.

Dédácsi arborétum

Fotó: wikipédia.com

A Dévától mintegy 10 kilométerre levő Piskitelep különlegessége a 18. század elején alapított arborétum. A 70 hektáros területen az angolparkokra jellemző szabálytalan kialakítás társul a Maros-menti táj eredetiségével és változatosságával. Rendkívüli növényi gazdagság jellemzi, több mint 250 fa- és cserjefaj található itt, köztük ritkaságszámba menő tűlevelűek, bambuszok és magnóliafélék, de az itt fellelhető fák kora sem elhanyagolható. A park természetesnek ható megtervezettsége, gazdag növényzete és kiterjedése egyedülálló Erdélyben.

Fordított gravitáció Szovátán

Habár Szováta hallatán mindenkinek a Medve-tó jut eszébe, egy érdekes gravitációs jelenséget is megtapasztalhat az oda utazó. A környékbeli Répás-tető egyik kisebb dombjánál megfigyelhető a „hegynek felfele gurulás” (rolling uphill) jelensége, vagyis ha az autót üresben hagyjuk a domb aljában, az felfele kezd gurulni. Bihar és Máramaros megyében is tapasztalták a jelenséget, de a világ minden táján hallani hasonló esetekről. Nem parajelenségől van szó, a tudósok gravitációs anomáliáról beszélnek, de a szkeptikusok érzékcsalódásként magyarázzák a furcsa jelenséget.

Videó itt.

Sárkányok kertje

Fotó: wikipedia

Az Almás völgyében található Sárkányok kertje mindössze 9 kilométerre van Zsibótól. A földcsuszamlások következtében létrejövő változatos formájú tornyok és gombaalakzatok 10-12 méter magasak, de a századeleji feljegyzések 30 méteres oszlopokat is említenek. Az agyag- és márgarétegekből álló alakzatok folyamatos változásban vannak, erózió következtében pár évtized múlva csak néhány méteres tornyok maradnak majd belőlük.

Forrás: Erdély száz csodája